Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Miből élnek a magyar családok?

2013.06.25. 07:51 Pénzügyi Szemle

A rendszerváltás óta eltelt több mint két évtizedben eltűnt 1,5 millió munkahely, összeomlott a munkajövedelmek GDP-hez mért aránya, a tőkejövedelmek egy szűk réteghez áramlanak és megugrott a segélyen élők száma.

Az egyik jelentős változás a rendszerváltás óta eltelt 23 évben a munkajövedelmek reálértékének összeomlása volt. Az egy főre jutó éves munkajövedelem ugyanis 1989-ben 76 999 forint volt, 2009-ben pedig 499 985 forint. Vagyis, nominális értékben a nettó munkajövedelmek ugyan 649 százalékkal emelkedtek, reálértékben, azaz az inflációval korrigálva ugyanakkor a 2009-es szint már csak 48,8 százalékát teszi ki a húsz évvel korábbinak! A részletes elemzést itt érheti el.
bankos.jpg
Ugyancsak szembetűnő, hogy míg a munkajövedelmek aránya 1989-ban a GDP 46,5 százalékát tette ki, addig 2009-ben az érték mindössze 19,2 százalék volt! Vagyis ma jóval kevesebben élnek munkajövedelemből, mint a rendszerváltáskor, ami azt is jelenti, hogy a háztartások megélhetése egyre inkább tőkejövedelemből biztosított vagy az államtól függ. Itt érdemes megjegyezni, hogy a majd' egymillióra rúgó kisvállalkozói/kényszervállalkozói réteg egy igen jelentős része minimálbéren tartja nyilván magát, ami nyilvánvalóan jelentősen rontja a munkajövedelem/GDP mutatót...

Ugyancsak komoly változás, hogy míg a rendszerváltozáskor még 5,3 millió foglalkoztatott volt az országban, addig ez a szám mára 3,8 millióra csökkent, vagyis tulajdonképpen eltűnt 1,5 millió munkahely Magyarországon. Köztudott tény, hogy a szocializmus egy jókora réteg rejtett munkanélkülit tartott el, így az ő kiesésük a munkaerőpiacról indokolja a visszaesés egy részt. De nem kellett volna az új rendszernek kellő számban munkahelyeket teremteni, hogy pótolja ezt a kiesést? A szomorú tény az, hogy az új gazdasági rendszer nem hozott kellő fellendülést, piacot, munkahelyeket, emellett számos „régi" munkahelyet megszüntetett, kezdve a bányászattól, a TSZ-ek szétesésén át, egészen a szabolcsi ingázó segédmunkásokig...

De akkor mégis miből élnek ma a magyar háztartások? Ha munkajövedelemből egyre kevésbé, akkor két lehetséges válasz marad: tőkejövedelemből, vagy az állam pénzéből. Előbbi csupán egy szűk rétegre korlátozódik, a magyar emberek jelentős részének ugyanis nem hogy értékelhető tőkejövedelme, de még minimális megtakarítása sincs. A szociális juttatások ugyanakkor számos családban jelentenek fontos forrást: a pénzbeli állami juttatások értéke 1989-ben még évi 24 691 forint volt fejenként, míg 2009-ben már évi 361 802 forint, vagyis inflációval korrigálva ez 10 százalékos emelkedést jelentett...

A szomorú következtetés ezek alapján az, hogy a családok egy jelentős részénél a kieső munkajövedelmet a tőkejövedelem nem tudta pótolni, azaz a társadalom egy jelentős része folyamatosan szegényedik, amely folyamatot az állami juttatások megállítani nem, csakis lassítani tudnak.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Szinte csak Magyarországról nincs vita

Tömegek élnek napi 300 forintból

A lakásunk miatt nincs állásunk?

Ezért okoztak ekkora bajt a frankhitelek

Óriási bakot lőtt az EKB

Erre számíthatnak a jövő nyugdíjasai

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr535375804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Husz_János_Puszita 2013.06.25. 17:03:21

Olvastam más elemzéseket, amelyek alátámasztják a posztot. A magyar jövedelmekben kiugróan magas az állami transzferek aránya, magasan veri az európai átlagot, és egyenként minden OECD országét is.

Szeretik kihegyezni a jelenlegi kormány hibás gazdaságpolitikájára a szegénységet, amiben van igazság, de a számok mutatják, hogy a felelősség egyetemlegesen terheli mindegyik az egész politikai elitet.

sooseszter · http://franciapolitika.blog.hu/ 2013.06.25. 20:32:03

A feketejövedelmek becsült aránya megjelenik ezekben a statisztikákban?

--cs-- 2013.06.26. 13:23:13

Két megjegyzésem lenne:
1)
Szerintem érdekes lenne hasonló összehasonlítást csinálni, ahol nem 89-cel hasonlítjuk össze a mostani állapotokat, hanem néhány évvel későbbel, amikorra talán tisztább kép rajzolódott ki. Több torzító hatást ki lehetne így szűrni és jó képet mutatna 20 év fejlődéséről.

2)
Mindemellett a konklúzió hihető, és sajnos várható is. Amíg Magyarországon szocialista kormányok váltják egymást addig pontosan az várható, hogy csökken az életszínvonal, fogynak a dolgozók, és nő az élősködők száma.

_Epikurosz_ 2013.06.26. 19:59:59

@sooseszter: +1. Fekete adatok nélkül óriási torzítás van benne.