Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Tömegek élnek napi 300 forintból

2013.06.23. 07:51 Pénzügyi Szemle

Ha a bank viszi a kocsit vagy a válság miatt kirúgnak a munkahelyről az rossz, ennél azonban sokkal rosszabb, ha napi 300 forintból kell megélni.

Bolygónk 7 milliárd lakosából 1,1 milliárdan maximum ennyiből – vagyis 1,25 dollárból per nap – élnek, azaz nincs pénzük nem hogy autóra vagy lakásra, de még oktatásra, egészségügyre, sőt ruhára és enni-innivalóra sem. Az emberiség egyik legfontosabb feladata éppen ez, tehát a szegénységi küszöb alatt élők számának jelentős csökkentés. Mindez egyáltalán nem lehetetlen, a szegénységben élők száma ugyanis 1990 és 2010 között már csökkent 1 milliárd fővel, miért ne lehetne ezt megismételni a következő 15-20 évben is?

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!

Szegénységi küszöb alatt élők száma

Forrás: The Economist

A fönti grafikonról is leolvasható tendenciáért elsősorban Kína a „felelős”, amely 1980 és 2010 között mintegy 680 millió embert emelt ki a szegénységből, és csökkentette az országban élő szegények arányát 84 százalékról 10 százalékra. Hogyan sikerült ez a csodával határos előrelépés? A kulcs a gazdasági növekedés volt, amely – bár a jövedelmek elosztása többnyire „igazságtalan” – munkahelyeket teremtett és jövedelmet biztosított a szegénységi küszöb alatt élőknek is.

Ezt a receptet kell követnie Indiának és Afrikának is, az ENSZ kutatói ugyanis rámutatnak, hogy a szegénység csökkentésében 2/3 részt a gazdasági növekedés, 1/3 részt pedig a jövedelmi különbségek mérséklése vesz részt. A tendencia ilyen szempontból biztató, a fejlődő világ átlagos gazdasági növekedése ugyanis az 1960-2000 között mért 4,3 százalékról 2000-2010-ben 6,0 százalékra gyorsult, ami jó alapot adhat a szegénység csökkentéséhez.

Ahhoz, hogy a következő 15-20 évben további közel 1 milliárddal csökkenjen a szegények száma, elsősorban az kell, hogy az érintett országok a monopolizált és gyakran diktatorikus gazdasági rendszerekből áttérjenek a liberalizált gazdasági modellhez. A monopóliumok leépítése, a versenyt korlátozó vámok és szabályok eltörlése és a jogbiztonság megteremtése révén vonzó befektetési célponttá lehetne tenni a szegénységgel küzdő országokat, ami gyors növekedést generálhatna.

Ha mindez megvalósulna, akkor az ENSZ szerint megismétlődhetne a Kínában véghez vitt gazdasági csoda, és 2030-ra India és Afrika vezetésével valóban jelentősen csökkenhetne a szegénységi küszöb alatt élők száma, akár a célként kitűzött 1 milliárd fővel is.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

A lakásunk miatt nincs állásunk?

Ezért okoztak ekkora bajt a frankhitelek

Óriási bakot lőtt az EKB

Erre számíthatnak a jövő nyugdíjasai

Eleve bukásra van ítélve Európa?

Kevesebb adót, több munkahelyet!

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr205372602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

alfabela2 2013.06.23. 11:20:26

A grafikon szerint 1,25 $ a szegénységi küszöb. De ezt 1990-től 2010-ig, sőt 2030-ig nominál vagy reálértelemben kell érteni? Az infláció nélkül nagyon becsapós, hiszen akkor az 1990-es küszöbnek alacsonyabbnak kellett lennie. Ha meg most is az 1990-es nominálküszöb van érvényben, akkor amiatt is "automatikusan" csökkenhet a szegények száma.

A másik meg a helyi fizetések dollárra való átszámítása. Ha a dollárérték fix, akkor az árfolyam jelentősen meg tudja változtatni a szegénységi küszöb alatt élők számát. Ha pl. 140 Ft/$-ral számolunk 220 helyett, máris kevesebb szegény él az országban. (És ilyen árfolyamra volt példa.)

A rokkant is ember · http://arokkantisember.blog.hu 2013.06.25. 12:03:43

Az előző hozzászóló legalább ért a számokhoz, képes értelmezni a mögöttes tartalmakat, de a cikk szerzője ezt vagy nem tudta, vagy nem akarta megtenni. Az első lehetőség roppant kínos, hiszen - gondolom - pénzügyi "szakember" írta a bejegyzést, a másodikon pedig meg sem lepődök, mert az olvasókkal szembeni szakmai igénytelenség általános jelenség.

savrola 2013.06.28. 09:20:09

"Ahhoz, hogy a következő 15-20 évben további közel 1 milliárddal csökkenjen a szegények száma, elsősorban az kell, hogy az érintett országok a monopolizált és gyakran diktatorikus gazdasági rendszerekből áttérjenek a liberalizált gazdasági modellhez. A monopóliumok leépítése, a versenyt korlátozó vámok és szabályok eltörlése és a jogbiztonság megteremtése révén vonzó befektetési célponttá lehetne tenni a szegénységgel küzdő országokat, ami gyors növekedést generálhatna." Vajon a szerző egészen biztos abban, hogy a példaként felhozott Kína pont így és ezt az utat járta be, miközben 680 millió embert emelt ki a szegények közül? És vajon mitől nem szegény már ez a valóban nem csekély számú népesség? Megváltoztatták kritériumokat és így más kategóriába esnek ezek az emberek, vagy valóban "hirtelen" mindegyik tud internetre, ruhára, nyaralásra is költeni, az alapvető szükségletek mellett?