Mit rontottunk el, mit csinálhattunk volna másként, miért szenvedünk ennyire a válságtól?
Gyermekkorunkban bizonyára sokan hallhattuk a környezetünkben, hogy még tíz év, és ott tartunk majd, mint Ausztria. Függetlenül attól, hogy ezt a jóslatot akkor elhitte-e egyáltalán valaki, érdemes feltenni a kérdést: miért van az, hogy Magyarország jelenleg roskadozik az adósság alatt, nem rendelkezik értékelhető állami vagyonnal, és egyre kevesebb iparágban mondhatja magát nemzetközi szinten is versenyképesnek. (Bővebben lásd "A külső pénzügyi sebezhetőség okai és elkerülésének eszközei" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle 
A BME kutatói elvégeztek egy érdekes összehasonlítást Magyarország és Szingapúr között, amely választ ad a fönti kérdések többségére. A magyar adósságproblémák ez alapján egészen a 70-es évek olajárrobbanásáig vezethetők vissza. Az emelkedő olajárnak betudhatóan az importált termékek árai akkor a legtöbb esetben felszöktek, Magyarországnak pedig választania kellett: visszafogja fogyasztását, vagy hitelből finanszírozza a korábbi életszínvonalat.
A választás az utóbbira esett - ellentétben Szingapúrral -, ami azt eredményezte, hogy az akkor még elhanyagolható adósságunk előbb a hitelfelvételnek, majd a meredeken emelkedő nemzetközi kamatlábaknak köszönhetően megállíthatatlan emelkedésbe kezdett, amely adósságcsapdából azóta sem tudunk szabadulni…
A másik komoly hiba, amit a magyar gazdaságpolitika elkövetett, az a privatizáció volt. Pontosabban nem maga a privatizáció, hanem annak módja, melynek során a magyar állam töredékéért adott túl az értékes állami vagyonon. Érdemes fél szemmel megnézni, hogy mit csináltak a szingapúriak: létrehoztak egy állami vagyonkezelő vállalatot, amely működtet, beruház, foglalkoztat, és 40 éves fennállása alatt 17 százalékos átlaghozamot ért el. Az állam nem jó gazda, nem hatékony, és átjárja a korrupció? Úgy tűnik, vannak országok, ahol nem…
A harmadik különbség pedig a monetáris politikában keresendő. Magyarország egyrészt hagyta, hogy a rendszerváltást követően a forint jelentős reálfelértékelődést mutasson, ami nagymértékben rontotta az exportszektor versenyképességét. Másrészt engedte, hogy az infláció elleni küzdelem során a kényszerűségből megemelt kamatok visszavessék a beruházásokat, harmadrészt sok-sok milliárd forintot fizetett ki és fizet ki a mai napon is a külföldi hitelek sterilizálására, az időközben 4000 milliárd forintosra duzzadt kéthetes jegybanki kötvényállományon keresztül.
Ezek a hibák - sok egyéb mellett természetesen - megalapoztak a mai gazdasági- és hitelválságnak Magyarországon, és bár kétségtelen, hogy a múlt hibáiból tanulni kell, olyan tévedések voltak ezek, melyeket így utólag kijavítani már nem lehet.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Magyarország legnagyobb vesztesége
Soros szerint az euró kinyírja az EU-t
Új neve van a válságnak
A veszélyes jegybanki robotok
Árnyékra vetődtek az „exceles” guruk
Kína lerabolja a tengereket
Így is csinálhatta volna Magyarország
2013.05.13. 08:29 Pénzügyi Szemle
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr65364919
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
