Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Óriási pénzcsapot zárna el az MNB

2013.05.01. 09:51 Pénzügyi Szemle

Az MNB tegnap közölte, hogy augusztus elejéig a mostani 4500 milliárdról 3600 milliárdra csökkentenék a kéthetes betéti állományt. Itt az ideje, mert van min spórolni, az biztos.

Egyik korábbi posztunkban kifejtett okok nyomán 2009-et követően a magyar kereskedelmi bankoknak jelentős forintforrásaik keletkeztek. Ezeket a pénzeket nem forgatták vissza hitelezésre, nem vettek belőle állampapírt, hanem a jegybanknál tartották. Gondot csak az jelentett, hogy ez a jegybank számára évi 200-250 milliárd forint kamatkiadást okozott, és okoz a mai napig is.

Sajnos olyan világot élünk, amikor az államnak minden egy forint kiadásra oda kell figyelnie, nem engedhet meg magának egyetlen felesleges milliárdnyi plusz költséget sem, nem hogy 200-at. (A témáról készített "A monetáris politika kockázatai és az államadósság-szabály" című ÁSZ-tanulmány a jobb oldali hasábban érhető el.)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle


Ma Európában takarékoskodni kell, ez a jelszó, különösen ott, ahol bőven van tere a költségek faragásának. Magyarországon az MNB tipikusan ilyen hely, ahol több európai ország gyakorlatát átvéve akár évi több tíz milliárd forint megtakarítás is elérhető lenne.

A fönti grafikon a kéthetes jegybanki kötvény állománya és kamata látható, amely eszköz az MNB legfontosabb monetáris eszköze – ennek kamata az irányadó, vagy alapkamat -, a feladata pedig az, hogy lekösse a magyar gazdaságban lévő felesleges likviditást, azaz a felesleges pénzt. Jól látható, hogy ennek a kötvénynek az állománya a válság alatt 4000 milliárd forintra (illetve mostanra e fölé) emelkedett, ami a jegybanki alapkamat 5-6-7 százalékaival számolva szép kis kamatkiadást jelent évente…

Két európai gyakorlat is van ugyanakkor, melyekkel ezeket a jegybanki kamatkiadásokat mérsékelni lehetne. Egyrészt az MNB korlátozhatná a kéthetes kötvények elfogadását, és azt mondhatná a kereskedelmi bankoknak, hogy „oké, valamennyi pénzt tarthattok itt a biztonságos trezorban, a többiből viszont tessék szépen állampapírt venni, vagy hitelezni.”

A másik, amit mondhatna az MNB, az az lenne, hogy „rendben, hozzátok ide a felesleges pénzeket, de kamatként nem a jegybanki alapkamatot fizetem, hanem attól akár 2-3-4 százalékponttal kevesebbet”. A kereskedelmi bankok részéről teljesen logikus, hogy ha a jegybanki alapkamat mellett - ami Magyarországon tradicionálisan szép pénzt hoz – korlátlanul tehetnek be pénzt a teljesen kockázatmentes jegybanki kötvénybe, akkor mégis miért kockáztatnák a pénzüket hitelezéssel vagy állampapírok vételével?

A monetáris politika logikája az szokott lenni, hogy nem így megy ez, mivel a jegybanki betétben nem az a pénz van, amit a bankok nem szeretnének kihitelezni, hanem az, amit a jegybank (a pénzügypolitika) a túlzott likviditásból le szeretne kötni (ki szeretne szívni a gazdaságból). Miért is teszi ezt egy jegybank? Hát azért, mert fél az infláció felfutásától... Kérdéses, hogy ennek most van-e realitása, vagy nincs, azaz hogy a jegybank nem hagyhatna-e egy kicsit több pénzt a gazdaságban. Ha a válasz az előző kérdésre igen, akkor is kétséges, hogy a plusz pénzből lesz-e több hitel, de az biztos, hogy ha a jegybankban csücsül a pénz, akkor csak kamatkiadás van belőle, és nem is kevés...

Mindenképp érdemes tehát eljátszani a gondolattal, hogy mi lenne, ha az MNB áttérne az Európa több országban már kipróbált takarékosabb működésre, és nem költene el évi 200-250 milliárd forintot a fölösnek ítélt pénzmennyiség lekötésére...

A jelek szerint ez a gondolkodás elindult. Adófizetőkként csak drukkolhatunk, hogy sikeres legyen.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Kidurrant az arany-lufi?


Mit tegyünk a nyugdíj bombával?

Jöjjenek az eurócsődök!

Bűnhődjenek a hazug közgazdászok!

Mindenkinek jól jött a frankhitel

Portugáliának is befellegzett

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr225364931

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.