Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Butítsuk le a bankokat?

2013.04.18. 09:18 Pénzügyi Szemle

Az európai bankokat le kell korlátozni, kisebb pénzintézetek kellenek, kevesebb kockázat, kevesebb spekuláció.

Tulajdonképpen kész csoda, hogy a pénzügyi válságot ennyivel megúszta Európa, tekintettel arra, hogy milyen elképesztő kockázatot vállaltak a kontinens pénzintézetei. Az európai bankrendszer eszközeinek értéke ugyanis 2001 és 2011 között közel duplájára emelkedett, és elérte a 45 000 milliárd eurót, ami az Európai Unió GDP-jének már 370 százalékára (!) rúgott. (Bővebben lásd "Banki tevékenységek szétválasztása Európában" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle


Ekkora összegnél már egy egészen aprócska veszteség is hatalmas összegeket emészthet fel, a 45 000 milliárd eurós banki mérlegen elszenvedett, mindössze 1 százalékos bukó is 450 milliárd eurós mínuszt jelent. És a válság alatt a bankok nem 1 százalékot veszítettek, hanem jóval többet, nem is csoda, hogy az európai adófizetőknek 2008 és 2011 között 4500 milliárd euróval kellett kisegíteniük a kontinens bankjait…

A gond nem is a hitelekkel, vagy betétekkel, esetleg a számlavezetéssel és a pénzforgalommal, azaz a klasszikus banki tevékenységekkel volt, hanem sokkal inkább a bankok saját számlára folytatott befektetési és spekulációs tevékenységével. Elemzések igazolják, hogy az európai bankrendszer felduzzadása épp ennek, azaz a spekulációs és befektetési tevékenységnek volt köszönhető, és a veszteségek java része is innen származott.

Ezek alapján valahol mind az európai adófizetők bankokkal szembeni ellenérzése - miért mentsük meg a spekuláló mamutokat? -, mind pedig a bankrendszer „lebutítására” irányuló társadalmi igény érthető. Az, hogy egy bank számlát vezet, kezeli az átutalásokat, hitelt ad és betétet gyűjt – ez a klasszikus kereskedelmi banki tevékenység -, az jó és társadalmilag hasznos, de az, hogy devizákkal kereskedik, az olaj árfolyamára fogad, vagy épp részvényekbe fektet – ez a befektetési banki tevékenység -, az már korlátozottan.

Éppen ezért szakemberek szerint mielőbb szét kell választani az európai bankrendszerekben a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységeket, és államilag menteni csakis az elsőt, azaz a társadalmilag hasznosat kellene. Emellett meg kellene tiltani a bankoknak, hogy spekulációs tevékenységet folytassanak, a saját számlára folytatott befektetést pedig a lehető legszigorúbb szabályokhoz kellene kötni.

Ezen túl fel kellene darabolni a mamut méretűre duzzadt és gazdaságilag túl erős bankokat – az 52 legnagyobb uniós pénzintézet birtokolja az EU teljes eszközállományának a 74,6 százalékát, miközben az EU-ban mintegy 8000 bankot regisztráltak -, akik pontosan tudják, hogy nyugodtan kockáztathatnak, hisz túl nagyok ahhoz, hogy engedjék őket elbukni.

Magyarországot mindez korlátozottan érinti, itthon ugyanis nincsenek mamut méretű bankok, a pénzintézetek viszonylag konzervatívan működnek, nincsenek nagy méretűre duzzadt saját számlás portfóliók és a spekulációs tevékenység is elhanyagolható. A kockázatos tevékenységeket ugyanakkor itt is szét lehetne választani a klasszikus banki műveletektől, ötletként például miért ne merülhetne fel, hogy mondjuk a kockázatos kategóriába sorolt devizahiteleket elkülönítsék egy saját tőkével rendelkező és önálló leányvállalatként működő pénzintézetbe?

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Szegény németek mentik az eurót


Mennyi zsebpénzt kapjon a gyerek?

Kik kaszálnak a minimálbér-emelésen?

A gatyánk is rámegy a nyugdíjakra


Hol hibázott az IMF?

Essen már szét az eurózóna!

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr255364944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.