Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Az eddig ismert bankok vége

2013.03.27. 09:33 Pénzügyi Szemle

Ha nem lehetne kihitelezni a betétesek pénzét, nem lenne baj a bankokkal. Egy IMF-tanulmány a bankrendszer teljes átalakítását és a ma ismert bankok eltűnését veti fel.

A mostani gazdasági válsággal kapcsolatos egyik legnagyobb félelem, hogy idővel a megszorítások elérik a bankbetéteket - és ahogy Cipruson láthattuk, ez a félelem egyre jogosabb. Egy IMF-es tanulmány alapján a bankokkal kapcsolatos problémákat olyan átalakítással lehetne kezelni, amely a ma ismert bankokat gyakorlatilag eltüntetné, és egy teljesen új pénzügyi és fizetési rendszert hozna létre (Bővebben lásd "Terv a bankrendszer radikális átalakítására" című cikkünket a jobb oldali hasábban).

A helyzet az, hogy a krízis jelentős mértékben és több szálon is kötődik a bankokhoz, amelyek közül most csak kettő fontos: (1) a válság egy pénzügyi összeomlással kezdődött, (2) a bankok rossz hitelei és az ebből adódó veszteségek hihetetlen összegeket emésztettek fel a nyugati államok adófizetőinek pénzéből.

De mi van mindennek a hátterében, mi okozza, hogy a bankok ilyen sérülékenyek? Van-e valami fundamentális oka, hogy a bankok más megítélés alá esnek, mint más vállalatok?

A klasszikus és sokat hallott válasz szerint a bankok olyan üzemnek tekinthetők, amelyek jelentős externális hatásokkal működnek, vagyis ha egy bank bajba kerül, akkor a nagyobb katasztrófa (teljes pénzügyi összeomlás) elkerülése érdekében a bankokat meg kell menteni. A bank tehát nem olyan, mint egy sima ipari, vagy bármilyen más vállalt, hisz a bankok esetében a csőd szinte kizárt. A pénzintézet nem mehet csődbe, ha ugyanis csődbe megy, akkor jön a pénzügyi világvége. Ez volt eddig a bevett érvelés.

Ebben kétségkívül van igazság, mégpedig azért, mert a bankok jelenleg úgy működnek, hogy az elhelyezett betétek terhére hitelpénzt teremthetnek, ami azt is jelenti egyben, hogy a pénzügyi rendszerben mindig sokkal több pénz van, mint amennyit a jegybank teremtett. Vagyis egyszerre mindenki nem tudna a pénzéhez jutni, a készpénz ugyanis jóval kevesebb a rendszerben, mint amennyi a számlapénz. Ez a modern bankrendszer alapösszefüggése, és az az alapja, hogy a betéteknek csak egy része után kell a bankoknak tartalékot képeznie.

Azt még rögzíteni kell, hogy betét és betét között is van különbség. Vannak ugyanis, akik azért tartják a bankban a pénzüket, mert így akarják fialtatni a megtakarításaikat, és vannak, akik azért, mert a jelenlegi pénzügyi rendszerben a bank bonyolítja le a fizetési forgalmat (a bankból lehet utalni, és oda is érkezik meg a fizetésünk). Ez a két betét nem ugyanolyan elbírálás alá esik: az egyik ugyanis egy befektetés, a másik pedig a mindennapi élet része. A banki befektetés speciális védelmét nem indokolja semmi, a pénzforgalmi számlákét azonban igen.

Ez a logikája annak a felvetésnek, ami az 1929-1933-as válság után született, és amely a „Chicago Plan" nevet kapta. A terv alapvetése, hogy szét kell választani a bankok hitelezési és pénzforgalmi funkcióját, vagyis a pénzforgalmi céllal tartott betéteket ne lehessen kihitelezni. A betétek 100 százalékos tartalékolási kötelezettsége nagyobb makrogazdasági stabilitást hozna (a ciklikusság fő oka a hitelezés ingadozása), kiiktatná a bankpánikokat (nem lenne oka a bankok megrohanásának, hisz mindenkinek meglenne a pénze), kisebb adósságot okozna állami és magánszinten egyaránt (hisz a banki pénzteremtés alapja a hitel). Az állam teremtené a pénzt, akik pedig hitelezni szeretnének, azok befektetésként tehetnék ezt meg, nem betétesként.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? Bizonyosan a mai bankok eltűnését, és ha igazak a fenti következtetések, akkor egy sokkal stabilabb gazdaságot. A mai rendszerből egy esetleges újba való átmenet minden bizonnyal nem lenne fájdalommentes és jó eséllyel elég komoly lenne ellene a lobbi - főleg banki oldalról...

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle 

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Hol laknak a szupergazdagok?


Robbanhat a szociális bomba


Mi lesz a következő évtized devizahitele?

Pár napunk maradt

El a kezekkel a bankbetétektől!

Százmilliárdokért védjük a forintot

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr405364966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.