Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Ki kell-e dobni a régi közgáz-könyveket?

2012.01.19. 14:23 Pénzügyi Szemle

Százezrével ontják évente a világ egyetemei a közgazdászokat, mégsem volt közülük szinte egy sem, aki előre tudta volna jelezni a mostani válságot. Sőt: nem, hogy a kiutat nem látni, de azzal is gondja van a közgazdászoknak, hogy leírják, mi is töténik jelenleg a gazdaságban. Mit lehetne válaszolni II. Erzsébetnek?

A 2012-es évet is alapjaiban meghatározó gazdasági válság 2007 végén, 2008 elején robbant ki. II. Erzsébet angol királynő 2008 novemberében ellátogatott a neves London School of Economics-ra (LSE), hogy felavassa a 71 millió fontos költséggel átadott új oktatási központot. A királynő egyszer csak odafordult Luis Garicanóhoz, az LSE kutatási igazgatójához és megkérdezte: miképp lehetséges, hogy senki nem látta előre a válságot?

Természetesen nem a nagy médiafigyelmet kapott királynői kérdés indította el a vitát a mainstream közgazdaságtan válságával kapcsolatban, de az is bizonyos, hogy szakcikkek garmadájánál hatásosabban hívta fel a figyelmet egy olyan jelenségre, amely hatásai miatt nem csak az akadémiai köröket érinti. Hogyan lehetséges, hogy a világ számos közgazdásza közül egy-két kivételtől eltekintve senki nem látta előre az amerikai hitel-, majd pedig az európai adósságpiacom összeomlását? Ez a ?vakság? azt jelenti-e, hogy a mainstream közgazdaságtan halott, és nincs helye a közgondolkodásban?

A fősodratú közgazdaságtan használhatóságáról, illetve használhatatlanságáról évtizedek óta folyik a vita, amihez Botos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Bankfelügyelet első elnöke is hozzászólt. A ''Nem válságban, hanem átalakulásban van a közgazdaságtan'' című interjújában ezzel kapcsolatban azt emeli ki, hogy hiba lenne a neoklasszikus és a keynesiánus alapokra épülő mainstream közgazdaságtant temetni, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tudománynak lépést kell tartania az őt körülvevő kor változásával. ?A láthatatlan kéz elmélete csak akkor igaz, ha a gazdasági aktorok az alapvető erkölcsi normák alapján cselekszenek? ? mondja Botos Katalin. ?A gazdaság aktorai emberek, akik morális alapból kiindulva cselekszenek. Vannak azonban mérhető, számszerűsíthető törvényszerűségek, amelyek statisztikai értelemben, sztochasztikusan érvényesek? ? fejti ki.

Mit jelent mindez? Azt, hogy a közgazdaságtanból nem lehet száműzni a minket körülvevő valóságot természetesen leegyszerűsítő modelleket, ezzel ugyanis a tudományosságot űznénk el. A modellek ugyanis mérhetőséget jelentenek. De mivel feltételezéseken alapulnak, így tudni kell, mikor, milyen körülmények között alkalmazhatóak és mikor nem. A feltételezésekkel kapcsolatban természetesen az is fontos, hogy mit tekint a közgazdaságtan adottnak, fixnek, és mit változónak. A jó modell épp onnan ismerszik meg, hogy kellően egyszerű az átláthatósághoz, és épp azokat a feltételek veszi adottnak, ami a megfigyelt jelenség esetében valóban az.

Botos Katalin az említett interjúban arra is felhívja a figyelmet, hogy nem helyes immár egymástól eltérő termelési tényezőkről beszélni, háromféle tőkéről van ugyanis szó: pénztőkéről, a munkaerőtőkéről, illetve természeti tőkéről. A beruházási javakon túl ugyanis a munkaerő és a természeti erőforrások sem adottak maguktól, mindkettő rendelkezésre állásáért meg kell dolgozni.

II. Erzsébetnek pedig azt kell mondanunk, hogy ha a közgazdász-társadalom egy kicsit kritikusabban nézi a saját szakmáját, és egy használhatóbb elméletet épít fel, akkor nem úgy csapott volna le a válság, mint derült égből a villámcsapás. Legalábbis jelen tudásunkkal ezt feltételezhetjük.

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr305365382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.