Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Akitől Magyarország is sokat tanulhatna

2014.03.18. 08:31 Pénzügyi Szemle

A kínaiak mesterüknek tekintik, de nekünk sem ártana egy kicsit jobban tanulmányozni a több mint 100 évet élt Coase írásait: se a piacot, se az állami beavatkozást ne idealizáljuk!

„A válság rávilágított, hogy a piac és a túl nagy szabadság kudarcot vallott” - hallottuk számtalanszor az elmúlt években, gondolva elsősorban arra, hogy a bankárok túl nagy szabadsága és a gyengén szabályozott bankszektor vezetett a túl sok hitelhez, a rossz minőségű adósságokhoz és az ebből következő hitelpiaci és gazdasági összeomláshoz. A tényekkel nehéz vitatkozni, de könnyen elképzelhető, hogy egy mélyebb elemzés mindezt nem okként, hanem következményként azonosítja majd. A fő kérdés tehát az, hogy mi kell ahhoz, hogy a gazdaság jól működjön? Az eredeti elemzés itt érhető el.

coase.jpgRonald Coase (forrás Wikipedia)

Logikusnak tűnhet a megállapítás, hogy ha egy gazdasági válság a piac kudarca, akkor pontosan a kudarc nyomán állami beavatkozásra van szükség. De vajon nem lehetséges, hogy ezekre a kudarcokra épp a nem megfelelő játékszabályok miatt került sor? Ronald Coase közgazdász szerint sok esetben ez a helyzet.


Naivitás ugyanis azt gondolni, hogy a szabad piac annyit tesz, hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség”. A szabad piac alapja egy bonyolult intézményrendszer, amely magánban foglalja az üzleti élet normáit, a különböző ágazatok önszabályozó mechanizmusait, a szerződések polgári jogát, a munkajog állami szabályozását, a társasági jogot, az iparági normákat, a méltányosságról alkotott társadalmi elképzeléseket, a személyes kapcsolatokat, vagy épp azt a nehezen megfogható kérdést, hogy mennyiben támogatják az intézményi keretek a jó szakpolitikai döntések meghozatalát, majd bürokratikus megvalósítását…

Ezek tulajdonképpen a társadalmi játékszabályok, melyek egyfajta keretet biztosítanak a piacnak és a versenynek, vagyis ha a piac kudarcot vall, akkor sok esetben tulajdonképpen az alapvető játékszabályok vallottak kudarcot. Egy válságot követően tehát nem feltétlenül az a megoldás, hogy az állam korlátozza a piaci mechanizmusokat és "beleszól" a gazdaság működésébe, hanem megvizsgálja, hogy hol lehetne javítani a játékszabályokon ahhoz, hogy az allokációs mechanizmusok jobban működhessenek.

Az élet azonban nem egyszerű, hiszen Coase a piac abszolutizálását is hibának tartja. A Nobel-díjas zseni a fentieken túl is sok tekintetben megkérdőjelezte azokat a sokak által elfogadott téziseket, amelyeket ma a piaci kapitalizmus alapjának tartunk. Ezek közül a ma problémáinak tekintetében is releváns, így érdemes kiemelni, hogy szerinte nem a verseny a kapitalizmus lényege, hanem az együttműködés. Elég csak arra gondolni, hogy a gazdaság hatalmas szelete nem részese a piaci versenynek, hiszen a vállalatokon belül például nincs verseny, ott utasítások vannak. Meglepő állítás egy olyan korban, amikor a katedrákon szinte szentségtörés megkérdőjelezni a piac "elvi szintű" hatékonyságát. Mike Károly szavaival:

"A kapitalizmusnak e szerint ugyanúgy lényegi eleme a spontán, versengő árkoordináció, mint az ettől való eltérés. Tévúton jár ezért, aki a piaci versennyel azonosítja a kapitalizmus lényegét. S még inkább tévúton jár, aki ebből kiindulva a tökéletes versenyt teszi meg ideálnak. Coase metaforájával: ha az árkoordinációt a gazdaság valóságából kiragadva elemezzük, az olyan, mintha egy biológus a vérkeringést önmagában, az emberi testtől elvonatkoztatva vizsgálná. Nem jut messze az így kutakodó biológus. Még kevésbé kívánunk olyan orvost, aki minden akadályt el kívánna hárítani a vérkeringés útjából."

Coase elméleteit - vagyis hogy a közgazdászoknak az intézményekre, a társas játékszabályokra kellene koncentrálniuk - különösen az a megállapítás teszi érdekessé, hogy szerinte az intézményi elemzés elsősorban azokban az országokban hasznos, amelyekben nem történeti adottság a kapitalizmus jól működő intézményrendszere. Nem véletlen, hogy a pontosan ebben a cipőben járó Kína árgus szemekkel tanulmányozza Coase elméleteit.

Meglehet, hogy mi magyarok is követhetnénk ezt a példát. És ne felejtsük el, hogy óvakodni kell a "Nirvána-tévedéstől", azaz hogy egy tökéletlen valós alternatívát egy tökéletes, de soha el nem érhetővel hasonlítunk össze. Az ugyanis semmi jóra nem vezet.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Érvek a gazdagok adóztatása mellett

Ezért nem omlott össze Magyarország


A nagy nyugdíj-kutyaszorító

Nem lehet minden csődöt elkerülni

Ide kellene felkerülni Magyarországnak

Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam

A bejegyzés trackback címe:

http://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr585865936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bankvezér 2014.03.18. 09:45:14

"Ezek közül a ma problémáinak tekintetében is releváns, így érdemes kiemelni, hogy szerinte nem a verseny a kapitalizmus lényege, hanem az együttműködés. '

Szerintem ez téves megállapítás. Mert a kapitalizmus lényege a profit, akár verseny van, akár együttműködés.

Melampo 2014.03.18. 10:31:30

Azért ha valaki Nobel díjas, az nem ártana ha olvasna valamit John F. Nash-ről. A cikk szerzőjéről már nem is beszélve.
Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy nekem már több Nobel díjat is kellett volna kapnom.
Ha ilyenek is kapnak!

tnt 2014.03.18. 10:56:34

Akkor a Nemzeti Együttműködés Rendszere kapitalista képződmény? Ja igen hiszen ott vannak az oligarchák, mármint a nemzetiek akik profitot termelnek maguknak és a pártnak.... =====> Nobel díj? nekem? :-))

mrZ (törölt) 2014.03.18. 16:33:11

A kapitalizmus lényege a túlélés és élen járás.
Kooperáció nélkül ellenségek lesznek a versenytársakból, az a bukás biztos útja.

Diorella Queen 2014.03.18. 17:32:54

@mrZ: A kapitalizmus lényege a minél több profit.

Minden más,csak hülye duma.Már bocs.

Diorella Queen 2014.03.18. 17:37:43

@mrZ:
Minél jobban, minél többet és minél magasabbra!
És akkor enyém lesz, Manhattan!:)

mrZ (törölt) 2014.03.18. 18:37:20

@Diorella Queen:
A tied a lófasz lesz, nem manhattan.

Kim lr Szen 2014.03.19. 04:23:47

"Index
2014. 03. 18. 21:16
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) kedden hárommilliárd dollár összegben bocsátott ki 5 és 10 éves futamidejű kötvényt, ami iránt kiemelkedő volt a befektetői érdeklődés: közel ötszörös túljegyzés érkezett a kötvényekre - közölte az ÁKK az MTI-vel.
A közlemény szerint a befolyó összeget az ÁKK általános finanszírozási célokra fogja felhasználni.
Az 1 milliárd amerikai dollár összegű, 5 éves futamidejű 4 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 2,60 százalékkal, a 2 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű évi 5,375 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 2,875 százalékkal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvények hozamát - írta az ÁKK."

Magyarország joban teljesít! Mi kéccerannyi kamatot fizetünk mint a rohatt kapitalisták!!!

Az álamadóság + csöken!!!!

Kim lr Szen 2014.03.19. 04:27:06

@mrZ: ..ásít.. és a verseny az lofasz?

Kim lr Szen 2014.03.19. 04:30:51

"Durván megugrott az államadósság - itt az új negatív rekord
Címkék: államadósság, ákk, rekord, gdp-arányos államadósság
A múlt héten 23569,3 milliárd forintra nőtt a költségvetés adóssága,ez a ÁKK becslése szerint eléri a mostanra számítható GDP 80,1 százalékát. Két és fél hónap alatt a mutató a GDP öt százalékával emelkedett.

Az elmúlt hónapokban dinamikusan nőtt a központi költségvetés adóssága. A mélypont az évforduló volt, ugyanis a kormány - a szebb statisztikák érdekében - december 31-re mesterségesen leszorított az államadósságot. A decemberi kötvényvisszaváltás után, januárban jelentősebb kibocsátásba kezdett az Államdósság kezelő Központ (ÁKK) Zrt. ráadásul az első hónapban kezdődött forintleértékelődési hullám tovább növelte a forintban kifejezett államadósság mértékét."

www.napi.hu/magyar_gazdasag/durvan_megugrott_az_allamadossag_itt_az_uj_negativ_rekord.578535.html

Hazukság!! Az álamadóság + csöken!!!!
Magyarország joban tejjesít!!!

nu pagagyí 2014.03.19. 06:49:31

Ha jól értem Coase tételeit, akkor az állam feladata, hogy jó sok intézményt hozzon létre a piac zavarása céljából, amit a közgazdászok majd jól megvizsgálhatnak, miért nem működnek kielégítően.

A kapitalizmus szerintem ennél sokkal egyszerűbb. Érdekek harca. Akkor működik jól, ha minden érdekkel szemben mások hasonló erejű érdekei is érvényesülhetnek, csak ez kényszeríthet ki optimális együttműködést és intézményeket, nem pedig a tervezőasztalon kidolgozott kényszerzubbony.

A kapitalizmus mozgatórugója (szerintem) az egyén legteljesebb döntési szabadsága, az állam feladata pedig az érdek összeütközések menedzselése, a felek egyenlő fegyverzetének (lehető legnagyobb verseny) biztosítása. Az együttműködés nem más, mint érdekegyeztetés, a közjó is így alakul ki, de minden egyensúlyi helyzet csak időleges. A kapitalizmus másik lényege ugyanis a változás. A feltörekvők harca a korábban pozíciót foglalókkal.

A tanulmány szerinti Coase, a robogó vonatban az üléskárpitot vizsgálgatja, anélkül hogy az útirányról, a haladás céljáról szót ejtene. Nyilván nem is tudna, ezért a pótcselekvés. A kapitalizmusnak ugyanis nincs konkrét társadalmi célja, pusztán egy keret, ami biztosítja a folyamatos fejlődést, az újnál-újabb innovációt.

Az államnak (felelős politikai elit) nagyon vigyáznia kell, hogy a versenyt ne gyilkolja meg például mutyialapú gazdasági szektorokkal való piacszűkítéssel, releváns információk visszatartásával, túlzott bürokráciával, a verseny alól kivont tömegek szaporításával. Ha fontos a fejlődés és nem egy posztfeudalista mozdulatlan világ a hatalmi elit vágya, akkor a társadalmi mobilitás elősegítésére (esélyteremtő oktatás, demokrácia, egyéni szabadságjogok garantálása) és az érdekek egyensúlyban tartására kellene koncentrálnia (munkaadói-munkavállalói érdekek egyensúlya, monopóliumok letörése, részrehajlás nélküli igazságszolgáltatás, stb.).

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.03.19. 08:15:59

A válságot az állami szabályozás tökéletlensége okozta. Az államnak folyamatosan figyelnie kellene a piacot és beavatkozni, hogy megakadályozza a nagyobb kilengéseket. Ezért probléma, ha piaci ismeretek nélküli politikusok ülnek egyes országok pénzügyi felügyeletének élén.

MAndor · http://teletrade.hu/ 2016.01.03. 19:16:55

@Online Távmunkás: Ezt én is így látom, tökéletesen egyetértek. Az államnak kötelessége a piacot figyelni és ellensúlyozni annak a káros kilengéseit. És ezt, mint ahogyan te nagyon helyesen megfogalmaztad, csak szakemberek végezhetik el, a megfelelő vezető pozíciókból.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2016.01.04. 22:12:42

@MAndor: És az is fontos, hogy a piacot kell szabályoznia az államnak, nem piacra lépnie.