Az a fejlett európai ország nyer a legtöbbet a bevándorlással, ahol világnyelven beszélnek, az állami újraelosztás mértéke pedig alacsony. Ismét kiderül, hogy a legfőbb haszonélvezők a britek?
Korábbi posztjainkban több alkalommal is foglalkoztunk a bevándorlás kérdésével, és bemutattunk olyan kutatási eredményeket – a posztok elérhetők itt és itt -, melyek bizonyítják, hogy a fogadó országok a most még belátható időtávon jól járnak a bevándorlással (hogy mi lesz 50 vagy 100 év múlva, és milyen hatásai lesznek akkor a bevándorlásnak, arra vonatkozóan kevés a jó minőségű kutatás). Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mitől függ az, hogy a bevándorlók épp melyik országot választják célpontként, a válaszból pedig kiderül, hogy bármennyire is a britek ellenkeznek a legjobban, igencsak kivételezett helyzetben vannak. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Állami újraelosztás mértéke
Amiben a legtöbb kutató egyetért az EU-n belüli migráció kapcsán, az az, hogy a bevándorlók döntő többsége fiatal, munkavállalás céljából érkezik, vagyis a bevándorlás első számú motivációja nem a szociális rendszer igénybe vétele (vagyis a gazdag országon való élősködés, ahogyan azt a bevándorlás ellenzői szokták mondani).
Joakim Ruist, a University of Gothenburg kutatója emellett a megállapítás mellett kimutatta, hogy mi alapján választanak célpontot a bevándorlók. A kutató szerint két fő szempont van:
- Az egyik a célországban beszélt nyelv. Azok a fejlett országok számítanak tehát vonzó célállomásnak Európában, melyek a legtöbb országban tanult/beszélt nyelvvel rendelkeznek, vagyis többnyire ahol angolul vagy németül beszélnek. Ez természetesen nem meglepetés, könnyebb ott munkát kapni, ahol ismerem a nyelvet, mint ahol nem. Ebből a szempontból Európában kedvelt célpontnak számít Nagy-Britannia, Írország, Németország, Ausztria.
- A másik szempont ugyanakkor már nem ennyire evidens, ez nem más, mint az állam mérete, vagyis az újraelosztás mértéke (lásd fenti grafikont). A képzett munkaerő számára annál kedveltebb célpont egy gazdag ország, minél kisebb az elvonás, vagyis minél több marad a zsebben a fizetésből. Ezzel szemben a képzetlen bevándorlók szívesebben választanak olyan célállomást, ahol nagyobb az újraelosztás, vagyis ahol jobban számíthatnak az állam eltartó erejére. (A fenti grafikonon balra helyezkednek el a kisebb újraelosztással működő országok.) A történethez hozzátartozik, hogy annál jobban jár a befogadó ország, minél több képzett bevándorló érkezik, ami ugyancsak nem meglepetés.
A kutatás tanulsága az, hogy éppen az a Nagy-Britannia számít az EU-n belüli migráció legfőbb haszonélvezőjének, amely a leginkább küzd a folyamat ellen. A britekhez ugyanis, ahol az állami újraelosztás az egyik legalacsonyabb Európában, szívesen érkeznek a képzett, nyelveket beszélő, dolgozni vágyó fiatalok, akik a belátható időtávon minden tekintetben hasznára vannak a brit gazdaságnak.
(A fentebb linkelt tanulmány megvizsgálja még, hogy a svéd állam jól vagy rosszul járt a 2007-2010 között érkező román és bolgár bevándorlókkal, a tanulság pedig az, hogy ezen az időtávon az állam nyert a bevándorlással. Érdemes átnézni ezeket a következtetéseket is…)
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Egy sikeres recept az államadósság elleni harcban
Vakon repülnek a jegybankok
Kevesebb embernek saját lakást!
Árnyékra vetődnek a Kína-kritikusok?
Adjuk magánkézbe a tömegközlekedést?
Hogyan nőhetjük ki az államadósságot?