Miért kerülnék el a frankhitelhez hasonlatos pénzügyi katasztrófákat a mi gyermekeink, ha otthon családi körben szót sem ejtünk a pénzügyekről?
Mitől függ, hogy hogyan viszonyulunk felnőtt korban a pénzhez? Hogy helyén kezeljük-e az anyagi javakat, hogy mekkora pénzügyi tudással rendelkezünk? Hogy képesek vagyunk-e felelősen dönteni egy befektetésről vagy akár hitelfelvételről, avagy pénzügyi tudásunk csupán addig tejed, hogy a „Mit szeretne, 50 ezres törlesztővel frankhitelt vagy 80 ezressel forinthitelt?” kérdésre gondolkodás nélkül kérjük a frankot? Meglepetés nincs, a titok kulcsa a gyermekkorban keresendő. Az eredeti elemzés itt érhető el.
A kérdés az, hogy miként befolyásolja a családi kommunikáció a gyermek pénzügyi magatartását és az anyagi javakhoz való viszonyulását. A kutatásokból kiderül, hogy a gyermek pénzügyi szocializációja szempontjából sokkal fontosabb a kommunikáció módja, mint annak gyakorisága vagy mennyisége. Vagyis nem az a kérdés, hogy napjában hányszor és milyen hosszan mesélünk a gyermeknek a pénzügyekről, hanem az, hogy ezt hogyan tesszük.
A családi kommunikációnak alapvetően két módja van, a "társas" és a "fogalmi" orientáció. A társas orientációjú szülők a családi harmóniát hangsúlyozzák, kontrollálják a gyermekeik magatartását és döntéseit, elvárják, hogy véleményüket a gyermekeik figyelembe vegyék, korlátokat állítanak fel. Ezzel szemben a fogalmi orientációjú szülőknek fontos gyermekük saját véleménye, ösztönzik is őket saját érdekeiknek és nézeteiknek megtartására, a fogyasztói és pénzügyi döntésekben az alternatívák mérlegelésére fektetik a hangsúlyt, nem állítanak fel korlátokat, valamint a nyílt kommunikáció hívei.
A gyermekemet tehát úgy is bevezethetem a pénzügyek rejtelmeibe, hogy én magam alakítom ki az álláspontját, és úgy is, hogy egy, akár vitáktól sem mentes, kétirányú kommunikációt folytatok vele. A gond az, hogy Magyarországon a kommunikáció egyik formája sem gyakori, mi magyarok többnyire szót sem ejtünk otthon a pénzügyekről. Vagy azért, mert nem tartjuk fontosnak, vagy azért, mert más témák töltik ki az esti családi, vagy épp a vasárnapi ebéd melletti beszélgetéseket, de az is lehet, hogy mi magunk sem rendelkezünk megfelelő és alapos tudással ahhoz, hogy értelmes eszmecserét kezdeményezzünk.
Ez ugyanakkor komoly hiányosságnak tekinthető, különösen akkor kellene otthon családi körben megvitatni az aktuális pénzügyi kérdéseket, amikor még frissek az emlékek. A gyermekeknek már egészen fiatalon meg kellene tanulniuk felelősen bánni a pénzzel, és gondolkodni olyan témákról, mint bevétel, költség vagy épp hitel. Erről is kell szólnia a családi beszélgetéseknek, és akkor talán a mostani fiatalok felnőttként elkerülhetik majd a frankhitelhez hasonló pénzügyi csapdákat.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Békén kell hagyni a gazdagokat?
Nem kell pánikolni a nyugdíjak miatt
Bátran nyúlnának a jelzálog-hitelekhez a sztárközgazdászok
Ez ám az igazi rezsicsökkentés!
Hosszabb életet a férfiaknak!
Íme egy sikertörténet, amit lehet követni
