Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Svájcifrank-hitelek: ezért emelkednek a kamatok!

2013.12.12. 08:31 Pénzügyi Szemle

Min múlik, hogy mekkora kamatot fizetünk a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek után? Igaz lenne, hogy a bankadót is beépítik a kamatokba?

Ember legyen a talpán, aki pontosan érti, hogy a svájcifrank-alapú jelzáloghitele után fizetett kamat pontosan miért annyi, amennyi, és hogy a fizetett terheket épp mely tényezők alakítják. Logikus a feltételezés, hogy a bankok forrásköltségének változása - deviza-referenciakamatok és a kockázati felárak – alapvetően befolyásolja a fizetendő kamat, és ezen keresztül a törlesztőrészlet alakulását, mint ahogyan az is, hogy a bankokat érő költségsokkok - hitelportfólió minőségének romlása és bankadók – is megjelennek a jelzáloghitel-kamatokban. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Percent_posztba.jpg

Schepp Zoltán és Pitz Mónika közgazdászok a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányukban arra az izgalmas kérdésre keresték a választ, hogy mennyiben magyarázható a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek kamatszintje a fent megjelölt négy költségelemmel. A főbb következtetések a következők:

- A meglévő lakáscélú hitelek kamatainál mind a négy költségelem meghatározó volt, vagyis a banki költségsokkok valóban tovagyűrűznek a hazai bankok által érvényesített kamatokba. Kimutatható tehát, hogy a már meglévő lakáshitelek esetében még a hitelportfólió minőségének romlása, sőt még a bankadók is áthárulnak a lakáshitelesekre.

- Ezzel szemben azt is kimutatták a kutatók, hogy a szabad felhasználású hitelek kamataiban egyetlen költségsokk hatása sem volt azonosítható. Ennek oka az, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek adósainak alacsonyabb a törlesztési hajlandóságuk, vagyis az ő torkukon nem lehet akármit lenyomni…

- Az új hiteleknél azt látták a közgazdászok, hogy kizárólag a CDS – vagyis a kockázati felár - hatása jelent meg a kamatokban, ami ugyancsak a bankok gyengébb alkupozíciójára, és esetleg a bankszektorban élesedő versenyre enged következtetni.

A tanulmány legfőbb tanulsága tehát az, hogy míg a bankok az őket érő költségsokkokat a már meglévő lakáscélú devizahitelek esetében igyekeznek áthárítani az ügyfelekre, addig a szabad felhasználású hitelek és az új hitelek esetében erre jóval kevesebb lehetőségük van. Következtetésként levonható, hogy ha a gazdasági vezetés szeretné, hogy a fennálló lakáscélú hitelek törlesztőterhei mérséklődjenek, akkor a bankokat érő veszteségeket és az országkockázatot érdemes csökkenteni, ami elsősorban a bankadó mérséklésével és kiszámítható gazdaságpolitikával érhető el.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Beteg gyermek Európa szívében

Megszakadsz a munkában? - A szüleid a hibásak!

Egyesüljön az USA és Kanada?

Nem mindenki örül Londonban a magyaroknak

Stiglitz már temeti az eurót

Ne féljünk az adócsökkentéstől!

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr325686002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2013.12.12. 10:18:50

Ez az írás igazi "csemege". :)
Szeretném felhívni minden olvasó figyelmét, hogy az eredeti tanulmány 5. oldalán látható egy grafikon, mely kifejezetten alkalmas a nyugalom megzavarására. :)
A grafikon azt mutatja meg, mennyire nem követi a bankok által követelt kamat mértéke, még a bankok által valósnak feltüntetett költségek változását sem.
Mert amikor nagyon jelentősen csökkentek a költségek, a bankok által követelt kölcsön kamatok egyáltalán nem csökkentek.

"A tanulmány legfőbb tanulsága tehát az, hogy míg a bankok az őket érő költségsokkokat a már meglévő lakáscélú devizahitelek esetében igyekeznek áthárítani az ügyfelekre, addig a szabad felhasználású hitelek és az új hitelek esetében erre jóval kevesebb lehetőségük van."

Az általam ajánlott grafikon azt is mutatja, hogy a szabad felhasználású kölcsönök kamata így is érezhetően magasabb a lakáskölcsönök kamatánál.
Miközben a kölcsönök felvételekor alig volt különbség a kamatok között, - kisebb volt egy százaléknál.

bankvezér 2013.12.12. 10:38:22

Aztán kíváncsian várom,mikor lesz vége annak a durva hazugságnak, hogy a bankok a CDS-re hivatkozva emelnek kölcsönkamatot? ( A CDS hitelbiztosítást jelent.)
Ingatlan jelzáloggal fedezett lakossági kölcsönök esetében nincs szükség a kölcsönt nemfizetés esetére bebiztosítani, mert maga az ingatlan a biztosíték, nemfizetés esetére.
A CDS-nek akkor van szerepe, ha az állam vesz fel devizakölcsönt, mert az állam nem nyújt lefoglalható fedezetet nemfizetés esetére.
Na most, ha mégis szerephez jut a CDS, akkor az azt bizonyítja, hogy itt bizony az államnak van devizatartozása, és nem a lakosságnak.

vomit 2013.12.12. 12:05:10

svajci frankban legfeljebb nyilvantartott, de nem abban folyositott hitelek ezek.
maskulonben pedig a hitelfelvetel penzteremto, a visszafizetessel pedig penz semmisul meg. majd ha emiatt indulnak perek, akkor lesz erdemes figyelni.

bankvezér 2013.12.12. 12:32:39

@vomit:
" svajci frankban legfeljebb nyilvantartott, de nem abban folyositott hitelek ezek."

Ha a devizaalapú kölcsönök valóban egyszerűen csak devizában nyilvántartott kölcsönök lennének, akkor mi a fenének kellene őket átváltani forintra?? :(((
Az a baj, hogy ezek a kölcsönök össze vannak kapcsolva az állam által felvett deviza-kölcsönnel.
Csakhogy az állam deviza-kölcsönének kockázatát a kölcsönt folyósító bankok, a lakossági kölcsönfelvevőkre hárították.
Tehát a devizából származó előnyöket az állam élvezi, a hátrányokat pedig a devizaalapú kölcsönt felvevő lakosság.
Egyébként pedig a lakossági adósok szempontjából valóban csak forintkölcsönről van szó.
Amíg más kifogással érvényteleníteni lehet ezeket a szerződéseket, ( árfolyamrés feltüntetésének hiánya) addig ezt fogják csinálni az adósok.

"maskulonben pedig a hitelfelvetel penzteremto, a visszafizetessel pedig penz semmisul meg. majd ha emiatt indulnak perek, akkor lesz erdemes figyelni."

Ez nem ütközik a magyar törvényekbe.

RÖVIDLÁTÓ 2013.12.12. 23:03:05

Az 50-es években a szomszédtól rengeteg frank kávét kaptunk hitelbe.
Vissza tudtuk adni probléma nélkül.
Arra már nem emlékszem svájci volt-e?

Rwindx 2013.12.12. 23:04:23

Mi a tök köze van a folyamatban levő hitelnek ahhoz hogy a banknak milyen nyomora van? Semmi. Ennyiből én is azt mondom, most elmegyek nyaralni 3 hónapra, aztán a bank gazdálkodja ki azokat a részleteket ahogy akarja, szarok rá. Minap néztem, az FHB-nél 10% feletti CHF lakáshitel kamatok repkednek, 0.07% CHF LIBOR mellett. Mi a szar ez, ha nem uzsora? Több mint százszoros kamat. A CDS hivatkozás meg faszság, mert az állam adósságára vonatkozik, nem a bankéra, főleg nem azéra ha annak külföldi anyja van.

másik oldalon 2013.12.12. 23:10:39

"Következtetésként levonható, hogy ha a gazdasági vezetés szeretné, hogy a fennálló lakáscélú hitelek törlesztőterhei mérséklődjenek, akkor a bankokat érő veszteségeket és az országkockázatot érdemes csökkenteni, ami elsősorban a bankadó mérséklésével és kiszámítható gazdaságpolitikával érhető el."
Hehe
Visszafelé ez már nem fog működni ;)
A bankok nem mondanának le az extraprofitról.

high up! 2013.12.12. 23:23:00

@Ikukám:

A bankoknak tankönyvi alapon az égadta világon semi extra profitjuk nincsen a deviza alapú hitelezeésnél. Az egyedüli hasznuk a marzs, amit a beszerzési kamatárra ráraknak.
Ha meg a bank a szerződés szerinti marzsnál többet rakott volna rá, akkor azt meg a hitelfelvevőnek kell bizonyítania.

Na itt van vége a devizahiteles óbégatásoknak.

high up! 2013.12.12. 23:30:22

@Rwindx: "CHF lakáshitel kamatok repkednek, 0.07% CHF LIBOR mellett. Mi a szar ez, ha nem uzsora? Több mint százszoros kamat."

Tévedsz, de nagyon. A referencia kamat a 12 legjobb bonitású bank egymás közötti kereskedelmében kialakult kamatszint. De csak ő közöttük. Te se tudod, hogy a magyar bank a nemzetközi picon mennyiért szerzi azt be.
Plusz a kamatmarzs, aztán mindjárt 6-8%-on vagyunk.
Ha meg a törvény ma is megengedi, hogy a bank minden nem releváns költséget (nem teljesítő hitelek) és mutatót (CDS) bevonhat a kamatszint kiszámításba és azt rányomhatja az Átlaghülyemagyarra, akkor meg ezt köszönd meg szépen Orbanescutól kezdve gyúrtcsányon, Libáson át Orbanescuig. Tehát mindenkinek, aki törvényileg engedélyezi már több mint 10 éve az uzsora bankárkodást. (ergo, nem a bank az uzsorás, hanem a kormányzás)

xxylon 2013.12.12. 23:40:07

@Rwindx: ez nem igaz, lakossagi hitel kamata=nemzetkozi kamat+orszag CDS+lakossagi kockazatbol szarmazo kamat

Ha nem szamitana egy lakossagi hitelnel az orszag CDS-e akkor abszurd modon te olcsobban tudnal hitelt felvenni mint az allamkincstar. Nem ismerlek de ennyire jo ados nem lehetsz.

káeurópaibankoló 2013.12.13. 00:33:09

@high up!: Mi közöm nekem ahhoz, honnan és hogyan szerzik be a forrást? Beírták a szerződésbe, hogy 2hetes, havi meg 3 hónapos hitelekkel fedezik a hitelem? Nem. Akkor közöm? Vagy az egyenlő szerződő felek egyenlő közteher viselése miatt én is vonjam le a törlesztőrészleteimből az éves festés, elromlott vízcsapok, bojlercsere etc, meg a takarítás árát is? A bank úgy érzi, nincs köze hozzá, hogy én hogy oldom meg a fedezet értékállóságának biztosítását, mi közöm nekem ahhoz, hogy ők hogyan oldják meg azt a forrás beszerzést, aminek a spekulatív oldaláról elfelejtettek tájékoztatni. A lakáshitel, akár deviza, akár forint hosszú távú pénzügyi művelet, a számviteli alapelvek szerint nem elegáns extrém rövid távú pénzügyi eszközökkel fedezni. ha ezt ették miért nem kötöttek biztosítást a kockázatukra (amiről ugye engem nem tájékoztattak), mikor velem mindenféle biztosítást köttettek az életemre, a lakásra, meg az épületre is?
Más: bankom az első öt éves periódusra havi, a futamidő öt éven túli időszakára éves lebontással készített táblázatot a törlesztőrészletek alakulásáról a legrosszabb forgatókönyv esetén. A legrosszabb forgatókönyvön túli részletet fizettem már a harmadik hónapban, az első kamatperiódus után 50%-kal magasabbat, most 2,5szeresét. Miért is fizettem hitelbírálati díjat?
Amikor rákérdeztem a táblázatuk lényegére, közölték, azt mondták, nem számít, mert csak tájékoztatásul adták a szerződés mellékleteként, mert apróbetű és pecsét sincs rajta. Az USÁ-ban egy olyan táblázat, amit tájékoztatásul adnak legrosszabb forgatókönyvere és beazonosíthatóan látszik rajta a bank nyomtatójának azonosítója és a nyomtatás időpontja, és ehhez képest, ügyfél tájékoztatásnak számít, ami alkalmas az ügyfél döntésének befolyásolásra. Az attól való eltérés az ügyfél félretájékoztatásának és megtévesztésének. A bank ilyen esetben kötelezve van a tájékoztató szerinti elszámolásra, egyedi esetben, azaz egy ügyfelet érintően dollármilliós büntetésre a fogyasztóvédelmi szabályozás megsértése miatt. Tömeges esetben a büntetés dollármilliárdos a félretájékoztatott és megtévesztett ügyfelek portfólióhoz viszonyított száma szerint. Itthon a bank, PSZÁF és a bíróság is körberöhög a tájékoztató elnevezés és a pecsét hiány miatt. A pénzügyi fogyasztói szabályozás és kultúra itt kezdődik, nem ott hogy elvárják Átlag Józsitól, hogy ától cettig értelmezzen egy olyan szerződéspaksamétát, amit a Kúria is Brüsszelbe küld tovább állásfoglalás alkotásra. Az USA pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályozása szerint az ügyféltájékoztatásnak egyszerűnek, érthetőnek, és az ügyfél által az ügyfél szintje szerinti megfogalmazásban döntésalkotási képességet biztosítónak kell lennie. ha egy tájékoztatás erre nem alkalmas, az külön büntetés tétel az alábbiakon felül. Lehet jogászkodni, csak annak az lesz a következménye, ami. Romokban lévő bankrendszer, abszolút bizalomvesztés a bankokban, és tömegesen fizetni nem tudó ügyfelek. Az ebben való szakértést padig nem az ügyféltől kell elvárni, hanem attól, akinél a szakértelem van, különösen, ha plusz díjat, vagy kamatba épített kamatfelárat kér azért a szolgáltatásért, ami alapból a dolga. Ilyen esetben nemcsak a hiteles ügyfeleket téveszti meg, de felelőtlenül jár el, és indokolatlan kockázatot vállal a betétesek pénzének kezelésében is. Az általuk okozott nemzetgazdasági károkról már ne is beszéljünk. A bankoknak az lenne a normális alapállásuk, hogy sürgősen elkezdenének számolni, és végre felelősséget vállalni a tetteikért, mert amit műveltek az a pénzügyi fogyasztóvédelmi nemzetközi szabályozások súlyos megsértése, ami még a szerény hazai szabályozások szerint is megállhatja a helyét. Sosem értettem, hogy a néhai PSZÁF mi a csudának van. Indíthatott volna csoportos fogyasztóvédelmi pert, de nem tette. Miért? A huzavona öt éve tart, egyre nagyobb kárt és egyre nehezebben kezelhető helyzetet okozva, amikor az egész még 2009-ben rövid úton rendezhető lett volna tisztességes pénzügyi felügyeleti eljárásokkal. Ehelyett lett egy etikai kódex. Nevetséges. Megígérjük istibi, hogy jók leszünk, ha akarunk, amúgy meg amit volt, az le van sz..va. Közben sorsok, életek, családok mentek tönkre százeresével. meg mondjuk a kormány is sír, de sok gyerek megszületése helyett túlélés, meg külföldre menekülés van. Ha százezer feletti nagyságrendben lebeg családok felett a kilakoltatás réme, és főként régi középosztálybeli családok felett, hány és hány olyan gyermek nem született meg öt év alatt, akinek a családja az egyetlen gyerekét is alig tudja nevelni. 30-40 éves pároktól vették el az életük hatodát, nyolcadát eddig, időt, pénzt, energiát, biztonságot az elől, hogy gyermeket vállaljanak még, gyarapodjanak. Ezt soha nem tudják visszaadni, még ha valami csoda miatt egy tisztességes elszámolás egyszer még meg is történne.

high up! 2013.12.13. 00:55:35

@káeurópaibankoló:

Jaj jaj, megjött a tipikus Átlaghülyemagyar. Ugye kurvára okosnak érezted magad, amikor (kényszer nélkül) aláírtad a hitel szerződést, mert kevesebb lett a havi törlesztőd mint a szomszéd Hülyejóskának? Aki forint hitelt vett fel, amilyen pénzügyi hülye!

Ma meg a bukás után itt adod az ártatlan bárányt, hogy te aztán semmit nem tudhattál arról, amit aláírtál. A bank nem tájékoztatott rendesen, a papirt meg nem tudod olvasni. Elvtársam, ha te aláírsz egy 20 éves pénzügyi kötelezettséget úgy, hogy nem érdekelnek a részletek, ehelyett belemész abba, hogy "vakon vagy", akkor csak a saját magad ostobaságát okolhatod ha megváltozik a helyzet.

Az egész írásodra jellemző, hogy semmit sem értesz a helyzetedből, miközben annak minden részlete törvényszerüségen alapszik és kiszámítható. Ehelyett arra vesztegeted az energiádat, hogy teljesen irreleváns dolgokban bolyongsz és átkozódsz. Erre szoktam mindig mondani: a magyar sose értette a világot maga körül.

Ha meg már 5 éve tart a mizériád, akkor hadd kérdezzem már meg, hogy hogy a fenében nem volt 5 év alatt 2 perced sem, hogy rámenj a wikire hogy legalább (utólag) megtanuld, hogy mi is az a deviza alapú hitel.
Meg hogy arra se vetted még a fárdságot, hogy megértsd, hogy mi az a (valós és korrekt)hitel-törlesztés számítási matematika, ami alapján hiába törlesztesz te fél futamidőt, az nem jelenti azt, hogy a tőke tartozás felét letörlesztetted. (16 éves középiskolásként ezt már érteni kell)

Ezek vannak, nem pedig a telefonos szavazás a ValóVilágba, mert azt minden birka tudja csinálni.

Rwindx 2013.12.13. 01:11:34

@xxylon:
Az államkincstárnál úgy gondolom az én fedezetem kézzelfoghatóbb, ergo jobb adós vagyok, úgyhogy igaz.
Egyébként elég hülye indok lenne az amit mondasz, hogy nehogy már a paraszt jobban járjon mint az állam.

Rwindx 2013.12.13. 01:21:30

@high up!: Viszont a nevében benne van, referenciakamat, tehát a többi bank kereskedésében is ehhez viszonyít. Önmagában nyilván nem tudom mennyiért szerzi be, de ha csak a posztban szereplők igazak, az elég ahhoz hogy ne ejtsek egy csepp könnyet sem, ha esetleg egy-egy bankvezért a feldühödött tömeg egyszer komolyan "számonkér".

"(ergo, nem a bank az uzsorás, hanem a kormányzás)"
Ez hülyeség, attól mert a rendőr futni hagyja a tolvajt, attól még nem a rendőr a tolvaj, csak kooperál vele vagy szándékosan vagy inkompetenciából adódóan.

Egyébként pont azt várná el jelenleg is a devizahitelesek többsége, hogy a kormányzat ebben tegyen rendet (azaz mi számíthat átruházható költségnek). Tisztában vannak vele, hogy azért teszik a bankok amit tesznek, mert megtehetik. És épp ezért nem a devizaárfolyam rögzítés lesz a megoldás, hanem ez, ha bekövetkezik.

Kis ember 2013.12.13. 01:22:01

@Ikukám:
Aki leírja azt a szót, hogy "extraprofit" az vagy fideszes vagy kommunista - sok esetben a két halmaz fedi egymást.
Tanuljuk már meg, hogy mi a profit! Ajánlott olvasmány: Marx: Bér, ár, haszon (Szikra 1949)

xxylon 2013.12.13. 01:33:51

@Rwindx: tevedes, a hazad ara csak egy cedula amit a piac raragasztott eppen most, ha elkezdenek bedolni a hitelek es az alapkamat is emelkedik majd a hazad ara mindjart nem lesz akkor mint amennyi fedezetet felvettel ra. Szorozd fel ezt par tizezerrel es a bank hip-hop bajban van. Ma Magyarorszagon sokszazezer ember kesik a fizetesevel, ha ezeknek egy resze bedol a bank ott fog allni egy csomo hazzal bevetel nelkul persze a reszleteket tovabb kell utalnia nyugat fele az ott felvett hitelekert.

káeurópaibankoló 2013.12.13. 02:21:41

@high up!: Stílus az ember, a hozzászólásod magaddal magad minősíted. Kiváló tipikus példája vagy az átlag magyar hülyének, már bocsáss meg, hogy a saját stílusodban válaszolok. Amerikai pénzügyi fogyasztóvédelemmel foglalkoztam, tehát nem a fellegekbe beszélve írtam. Az a baj, hogy a hozzád hasonló íq tündérekkel van tele a magyar bankrendszer azon része, amelynek a dolga lett volna rendszeres ellenőrzés, a kivizsgálás, de a bankokon belül is a kockázatkezelés. Egyébként a fogyasztóvédelmi alapszabály, hogy a fogyasztó "hülye", a szakértelem a szolgáltatás nyújtónál van, az ő felelőssége az ügyfél tájékoztatása, kockázatviselő képességének felmérése, és a szerződés mellkeleteként a legrosszabb kimenetet bemutató táblázatért való felelősségvállalás. Ahogy nem képezem ki magam agysebésznek, ha koponya műtét vár rám, mert bízom az orvosban, hogy csak a daganatot operálja ki a fejemből, és nem a fejem vágja le, ha agydaganatom van, ahogy nem leszek autóipari mérnök, ha autót akarok venni, és ha házat építek, nem végzem el előtte az építőmérnöki kart, így az sem várható el a hülye magyar hitelfelvevőtől, hogy végezze el a jogot, a közgázt, és a számviteli főiskolát, ha fel akar venni egy lakáshitelt. Mondjuk olyan mélységben, ahogy még a Kúriának számos szaktekintéllyel a háta mögött sem sikerült. Szerződő felek voltunk, tisztességesen álltam az üzlethez, ezt nem várhatom el a banktól, még akkor is ha én átrágtam magam a soraikon. Akkor mi van a tisztességes kereskedésről szóló szabályzással? Az smafu, csak dísznek találták ki? Ha ugyanennyire nem lehetne bízni más ágazatokban, és mindent magamnak kellene végezni, mert egy orvosi műhiba, vagy egy konstrukciós hiba miatt az autóban én lennék a felelős, akkor műthetnénk magunkat, és építhetnénk magunk az autóinkat. A hozzád hasonló hőzöngők miatt tart a bankrendszer etikai, tisztességes kereskedelmi és fogyasztóvédelmi morálja ott azon a szinten ahol. Attól, hogy te még kishazánkon túl még nem láttál működni bankot, még nem az átlag magyar tehet, ez a te begyöpösödésed mutatója. De biztos a horvát, az osztrák meg a román bíróságok is olyan hülyék, hogy nem érik fel a te szellemi magasságod, és képesek voltak megállapítani, hogy a bankok eljárása nem volt fair. Tudjuk ez az ország a 10 millió közgazdász és szakértő országa (-hitelesek), mindenki hülye rajtuk kívül, csak ők helikopterek. Szerintem tanulmányozd a nemzetközi pénzügyi szabályozásokat a fogyasztóvédelem területén, és fuss neki még egyszer, ó, dicső esze fénylő országunknak, én sajnos szánalmas hülye voltam hozzád képest, de már nem vagyok. megtanultam kis magyar szabályunkat, ebben az országban bankban bízni nem szabad, és nem is fogok, sőt erre megtanítottam a gyerekeimet, és ha megkérdezi valaki tőlem, ahogy ma is megtette egy fiatal pár lakáshitel felvétele előtt, hogy érdemes e, nekik is elmondtam, hogy mire számíthatnak. Ők nem olyan hülyék, mint én, belátták, hogy se nem bankárok, se nem jogászok, se nem közgazdászok, se nem számviteli zsenik, így jobb ha felhagynak ilyen rajtuk túlnövő rendkívül felelősségteljes vállalkozással, mint lakáshitel igénylés. Minél több ilyen ember lesz, annál jobb lesz az országnak. Csak készpénzes vevők fognak ingatlant vásárolni, kevesebb építőipari cégre lesz szükség, nem költözködik úton-útfélen mindenki, költöztető cégeknek sem kell megszakadni, nem kellenek se kőművesek, se villanyszerelők, se burkolók, se kőfejtők, se cementgyártók, se építészek, se senki. Mindenki marad ahol van, és végre 10 millió okos országa leszünk. örülök, hogy még jobban felnyitottad a szemem, és megvilágosítottál, Mester. Tanulunk tőled, egyre többen, és soha többé nem bízunk bankban.

nu pagagyí 2013.12.13. 05:16:22

A nyakló nélkül bankokra terhelt luxusadókból az állam már rég rendezhette volna a devizahitelesek problémáit. A pénzt azonban elkúrta a holdudvar feltőkésítésére. A lúzer adósoknak meg maradt pótlékként, az állami média által generált gyűlölet a bankok ellen, akik természetesen az adósokra hárítják az állami fosztogatás terheit. Van tehát felelőse a devizahitelesek nyomorának, de azok nem a bankok.

BigPi 2013.12.13. 07:12:37

@káeurópaibankoló: Ha lehetne lájkolnálak.:)

Sokan nem értik meg, hogy a hazai bankrendszer szabályozása és ellenőrzése már válság előtt is beteg volt. A devizahitelezés, csak jobban láthatóvá tette a tüneteket.

Jól látható, ahogy a cikk is írta, hogy a rendszer olyan erő fölényt engedélyez a bankok számára a jelzálog alapú lakás hitelek esetén, ami válság idején rendszer szintű problémákat okoz.

Amikor kirobbant a devizaválság, akkor ezrek károgták, hogy miért volt ilyen hülye az ügyfél, meg már középiskolában kellene tanítani mindenki számára..., stb..
Míg nyugaton teljesen elfogadott, hogy a társadalom részt vevői specializálodank(csak egy kis részterülethez értenek kiemelkedően), addig itthon még mindig sokan azt erőltetik,hogy mindenki mindenhez értsen. Aztán csodálkozunk, hogy mindenki alul fizetett.

Ahogy te is írtad minden szolgáltatói szerződést, úgy kel megírni, hogy azt egy 8. általánost végzet is megértse.

mahet 2013.12.13. 07:17:24

@BigPi: azért kell mindenhez érteni, mert 10-ből 9 jó magyar ember csal (vagy nem végzi jól a munkáját).

Csal a magyar vállalkozó, csal a magyar vízvezeték-szerelő, csal az orvos, csal a munkavállaló, csal a politikus, (csal-a zsuzsa), csal mindenki. Hányinger.

Miért is bíznál meg bárkiben?

Nzoltan 2013.12.13. 07:22:02

@Rwindx: A CDS tökmindegy, hogy kire vonatkozik, a ghörög válság kapcsán kiderült, hogy semmit nem ér. A Biztosítás a károk 2 százalékát fedezte. A maradékot újabb kölcsönökkel enyhítették vagy leírták.

Barneby 2013.12.13. 07:24:13

@high up!: Légyszi mutass nekem egy 2006-os forrást, ahol megjelenik a "deviza alapú hitel" meghatározása. Amíg ilyet nem találsz, el kell fogadnod, hogy egy új termék régi köntösbe csomagolásáról van szó, minden jogi szabályozás nélkül. Olyan ez, mint a növényi zsírból készült sajt. Megtévesztő. Egyébként megnézném, mit szólnál hozzá, ha a biztosítód egyszer csak eladná a családodat rabszolgának és még a kutyádat is lelőné, ezt egy tavalyi üzletszabályzat-módosítással indokolná, majd a képedbe mondaná, hogy senki nem kötelezte őket arra, hogy tisztességesek legyenek.

Nzoltan 2013.12.13. 07:33:42

@xxylon: Annyira szar nem lehet a helyzet, mert akkor sokat hallanánk csődökről, meg kivonulásról. Hát ilyen még nem volt, csak fenyegetőzés.

sigma01 2013.12.13. 07:35:55

@high up!:
Nem vagy agysebész ugye?

Egy dolgot kell csak tisztázni ebben a történetben.
Létezett e a deviza alapú hitel?
A többit meg a kérdésre adott válasz minőségében be kell helyettesíteni.

Nzoltan 2013.12.13. 07:49:41

Amúgy a forrásköltség is változhat. A bank is refinanszíroz. De valamiért ez soha nem jelenik meg kamatcsökkenésként. Vagy legalábbis igen ritkán.

Pl: A forinthitelem kamata sem csökken a kamatvágásokkal együtt, de így is több százalékkal alacsonyabb a kamata mint a "szuperolcsó" tizenszázalékos "frankhitel" kamaté.

Egyébként döbbenetes, hogy a 4 milliós hitelem csupán csak 5(!) év alatt nekem összesen 10 milliómba került. Mi ez, ha nem uzsora?

Összehasonlításképpen: A "nagyon drága" másik forinthitel öszköltsége 8 millió 8 évre 11,5 be fog kerülni ha majd lejár. De igazából egyre olcsóbb.

Nzoltan 2013.12.13. 07:52:11

@Nzoltan: Ja és azt soha nem fogom megérteni, hogy a frankhitelre hogyan lehet 13% feletti kamatot kérni.

sas70 2013.12.13. 08:42:15

A kutya egyébként ott van elásva, hogy aki jelzáloghitelt vesz fel, az szinte röghöz van kötve. Egy sima hitel nélküli számlaváltás is 2-3 hónap, állandó ügyintézés, írogatás stb. mire minden rendben megy, ezért szinte bármit megtehetnek és megtesznek a bankok.
A fejlettebb országokban ez egy hét alatt még akkor is lezajlik ha mindenféle hiteled van, és a bankok egymás között elintézik. Ettől fogva a verseny sokkal élesebb és minden banknak elemi érdeke, hogy ne bassza át az ügyfelét, vagy úgy bassza át, hogy az ügyfél ne jöjjön rá, mert adott esetben akkor egy hét alatt mindent átvisz egy másik bankhoz.
Ebből következik, hogy azoknál a banki termékeknél amiket az ügyfelek könnyen mozgathatnak alacsonyabb a marzs, kevesebb a költség, amiket nem lehet elvinni ott az irányítószámot is hozzáadják minden tranzakciós költséghez.
A kétharmados szuperkormány már régen megoldhatta volna ezt, ha igazán akarja és ha hozzáértők veszi kézbe ezeket a dolgokat.

bankvezér 2013.12.13. 10:14:52

@xxylon:
"Ha nem szamitana egy lakossagi hitelnel az orszag CDS-e akkor abszurd modon te olcsobban tudnal hitelt felvenni mint az allamkincstar."

Véletlenül nem bankár vagy te ? :))
Szerinted melyik kölcsön van jobban bebiztosítva? Egy 80 %-ban eladósodott ország kölcsöne, amely kölcsönnek nincs jelzálog fedezete? Vagy egy magán adós kölcsöne, melynek egy értékes ingatlan a fedezete?
De egyébként is megtörtént 2008-ban az, amit te lehetetlennek tartasz. Ugyanis 2008-ban az MNB alapkamata felkúszott 11 %-ra, - tehát az állam csak 11 % -os kamaton kapott volna kölcsönt. Ez idő alatt a lakossági devizaalapú kölcsönök kamata max. 8 % volt.

bankvezér 2013.12.13. 10:22:28

@xxylon:
Egy adós állam pedig egyszerűen kijelenti, hajlandó tárgyalni a bankkal (veled), hogy mennyit fizet vissza a tartozása feléből. A többit pedig elfelejtheted. :))

bankvezér 2013.12.13. 10:29:12

@káeurópaibankoló:
:)))
Ez a "high up" csak egy csicska troll. :)

bankvezér 2013.12.13. 10:34:59

@sigma01:
"Egy dolgot kell csak tisztázni ebben a történetben.
Létezett e a deviza alapú hitel?"

A magyar jog nem ismeri a devizaalapú kifejezést. Csak devizát és forintot ismer.
A bankok által "alkotott" kölcsönszerződések jogszabály megkerülésére irányultak. Ez esetben pedig érvénytelenek.

bankvezér 2013.12.13. 10:37:25

@Nzoltan:
"Ja és azt soha nem fogom megérteni, hogy a frankhitelre hogyan lehet 13% feletti kamatot kérni. "
Miért ne lehetne? Az uzsoránál nincs felső határ. :))

Rwindx 2013.12.13. 12:15:24

@xxylon:
Ha csak egy cetli, akkor minek ragaszkodnak annyira ezen cetlire felírt jelzáloghoz? Ugyanmár.

Ez egyébként teljesen mindegy, mivel az országkockázat továbbra sem rám vonatkozik, hanem az államnak nyújtott hitelek kockázatát fedik. A bankra más kockázat vonatkozik, főleg ha az egy multicég. Azt ne mondd nekem ha a bank azon kereshet egy hitelesen pár milliót azzal hogy az anyabank mondjuk osztrák vagy svájci kozponttal hozzájut olcsó forráshoz, akkor azt nem adja tovább a leánynak, aki majd a magas forrásköltségekre hivatkozva magasan tartja a kamatot, akkor azt nem fogja megtenni.

A 10%-os kamat pedig milyen kockázatot fed le? Ez annak felel meg hogy a bank összes CHF hitellel rendelkező ügyfele 10 éven belül alatt biztosan csődbe menne, ha lenne csőd, de persze utána is préselhetik őket. Ez pedig nonszensz.

Rwindx 2013.12.13. 12:17:08

@Nzoltan: erről nem is beszélve. A CDS sima lehúzás.

xxylon 2013.12.13. 12:20:23

@bankvezér: ;) nem de nagyot nem tevedtel.

A ha'zad csak addig ertekes, mint fenn mar egyszer leirtam, amig a piac ugy arazza be, egy ingatlanlufi vegen a bankok eleg nagy valoszinuseggel tulertekelik a jelzalogkent beszamolt ingatlanokat. Ebben az esetben te szemelyesen csodot jelentesz es a bank lefoglalhat egy a tartozasaidat nem fedezo ingatlant adott esetben egy olyan piacon ahol lefele mennek az ingatlanarak.

Ellenben egy orszag nem tud hova menni, ha van a kezedben egy allamkotveny, foleg devizaban amit nem tudsz elinflalni akkor OROKRE ados maradsz amig nem rendezed. Ezt az Argentinok most tanuljak meg, 10 evvel a csodjuk utan meg mindig pereskednek egyes befektetesi alapokkal.

A gorogoknel gyakorlatilag az EU belekenyszeritette az adosokat egy "onkentes" adossagleirasba es jogi csures csavaras kellett hozza hogy a CDSek ne aktivalodjanak megnagyobb problemakat okozva. Persze lehetne arrol is vitat folytatni hogy mi ertelme a CDSnek ha a politika nem hagyja hogy mukodesbe lepjenek, mit mer akkor az aruk?

Ezt a jog nem ismer a "devizaalapu" kifejezest ervelest meg abszolut nem ertem, az csak egy nev amit egy penzugyi konstrukciora raragasztottak es te ezt alairtad, szived joga. Nyilvan a PSZAF ludas hogy nem szabalyozta a temat de attol meg te irod ala.

Amugy ez a devizahitelmentes is csak azota jott fel hogy szivnak, addig egy szo nem volt 2007 kornyeken amikor masszivan jol ment nekik. Emlekszem egy haverom aki eppen akkor vett fel hitelt meg mondta is hogy az MNB azert karal mert igy a penz nem hozzajuk kerul hanem a svajci bankokhoz, es coki nekik csakazert is.

xxylon 2013.12.13. 12:27:32

@Nzoltan: igen, a bankok nem csodoltethetnek be mert valoszinuleg nem tudnak eladni az ingatlanodat a piacon, ezert inkabb atutemeznek meg hagynak hogy kesve fizess.

xxylon 2013.12.13. 12:35:32

@Rwindx: Na varjunk, a CDS az nem egy automatikus termek. Gondolkozz a kovetkezoleg harom fele kamat van:
-nemzetkozi
-allami
-lakossagi

Az elso amin egy bank egy masiktol tud penzt felvenni rovid tavon, a masodik amin az allam a banktol a harmadik amin a lakossag a banktol.

CDS=allami-nemzetkozi
lakossagiCDS=lakossagi-nemzetkozi
ha CDS>lakossagiCDS az azt jelenti hogy nagyobb az esely arra hogy a az allam meg csodbe mint egy egyen.

Mivel a hitelpiac sokkal likvidebb mint a CDS piac igazabol a bankok a sajat arazasuk alapjan beallitjak a hiteleket es kesobb hozzaarazzak a CDSeket. De alapvetoen a piac iranyitja a kamatlabakat es a kamatlabak a CDSeket. Remelem ertheto volt, amugy erdemes utanaolvasni a nemzetkozi penzugyi piacoknak mert sokminden sokkal erthetobb lesz de most egy ilyen kommentablakba nem lehet beleirni egy egesz konyvet.

bankvezér 2013.12.13. 13:11:11

@xxylon: Isten őrizz, hogy te bankár legyél ! :))
Szörnyű dolgokat írogatsz itt össze...
" A gorogoknel gyakorlatilag az EU belekenyszeritette az adosokat egy "onkentes" adossagleirasba ..."

Az adósokat miért kellett belekényszeríteni egy adósságleírásba??? :))Tudod,te,hogy mit beszélsz?

"Amugy ez a devizahitelmentes is csak azota jott fel hogy szivnak, addig egy szo nem volt 2007 kornyeken amikor masszivan jol ment nekik."

Ez már csak ilyen... A becsapott ember mindig csak azután reklamál, miután rájön, hogy becsapták. Amíg nem jön rá, addig, nem . :))
Ez minden megvalósult csalás esetében így van.
Az meg nem menti fel a csalót, hogy a becsapott önként lépett csapdába. Ha nem önként lépett volna, akkor nemcsak csalás lenne a tényállás, hanem még kényszerítés is...

BigPi 2013.12.13. 13:12:34

@xxylon: "A ha'zad csak addig ertekes, mint fenn mar egyszer leirtam, amig a piac ugy arazza be, egy ingatlanlufi ....."

Ugye tudod, hogy hazánkban ez a folyamat nem így van?
Ha, így lenne, akkor sokan már rég hagyták volna az egészet a fenébe.
Ezt már többen is megjegyeztük más blogokon is, hogy az lenne a normális eljárás amit te is leírtál. Ezzel szemben, ha az ingatlan árveréskori ára nem fedezi a tartozást, akkor annak fenn maradó részét tovább követelheti a bank az adóson. Egy fajta "adósrabszolgaságot" kialakítva.
Valójában hazánkban nincs abban a kényszer helyzetben a bank, hogy minden áron megegyezzen.

xxylon 2013.12.13. 13:24:32

@bankvezér: "adosokat" helyett "hitelezoket" (ezt elszurtam)

Nem, itt szo nincs becsapasrol, illetve nem maga a devizaalap tekinteteben. Az onkenyes szerzodesmodositas es a kamukoltsegek felszamolasa az lehet hogy csalas de az egy mas teszta. Gyanitom hogy a torlesztoreszlet emelkedes nagyresze az arfolyamvaltozasbol szarmazik es emiatt sirnak az emerek es probalnak valahogy fogast talalni a bankarokon.

Azert nem becsapas mert ez egy fogadas, aminek ket kimenetele van akkor ugy tunt hogy a jo kimenetel (felzarkozo gazdasag, eurozona csatlakozas) fog bejonni. Hat nem jott be ugyhogy most jon a fekete leves.

xxylon 2013.12.13. 13:28:06

@BigPi: Igen de ha mar nincs veszteni valod mert uszott a hazad akkor mar hiaba terhel meg a bank nincs okod fizetni. Tehat ha nyomott aron eladjak a hazad a maradekot akar le is irhatja a bank.

Amugy szerintem ezert is magasak a kamatok, hiszen a bank egyertelmuen nem tud a kilakoltatas fenyegetesevel elni, hiszen senki nem hiszi el hogy valoban meg fogjak tenni. Igy konnyebb nem fizetni, viszont akkor a fizetokon fogjak leverni a nemfizetok kamatat is.

rourke1 2013.12.14. 04:34:00

@high up!: Ugye fogalmad sincs róla, hogy mire válaszoltál?!
süti beállítások módosítása