Meglett az amerikai egyezség az adósságlimitről, egyelőre nem jön el a pénzügyi armageddon, mégis vannak, akik szerint nem örülhetünk. És érveik is vannak.
Samuel Gregg, a neves és befolyásos amerikai agytröszt, az Acton igazgatója kétségtelenül egy sajátos szemszögből, katolikus amerikaiként érvel a helyzettel kapcsolatban. Bizonyosan sokan nem osztják a nézeteit, de még számukra is tanulságos lehet, ami mond. Íme. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Gregg szerint az a baj, hogy az amerikai politikai elit a jelek szerint nem tud szembe nézni a fiskális realitásokkal. 2012 augusztusa óta az amerikai adósság 16 015 milliárd dollárról 16 747 milliárd dollárra nőtt, miközben az amerikai állam mérete is dagadt. Vajon nem kellene egy határt szabni e növekedéseknek? – teszi fel a kérdést. Éreztetve, hogy szerinte igenis kellene.
Nem egyszerűen egy politikai, kormányzati kudarccal állunk szembe, ahogy ezt a közgazdászok, gazdasági szakemberek gyakran szeretik leegyszerűsíteni. Az az igazi gond, hogy a jelek szerint az amerikai polgárok és különösen vállalatok jelentős részét nem zavarja a költségvetési fegyelmezetlenség és felelőtlenség. Márpedig ez sokat elmond az amerikai társadalom állapotáról.
A katolikus Gregg az egykori XVI. Benedek pápát is idézi, aki szerint a fejlett világ államainak és háztartásainak eladósodása egy komoly erkölcsi zavar (deeper moral disorder) folyománya. A túlzott eladósodás ugyanis azt jelenti, hogy a jövő generációk kontójára élünk, ami a generációk közötti szolidaritás felrúgása. Sőt, az előző pápa azt is állítja, hogy hitelből élni egyenlő hazugságban élni, hiszen szinte úgy nézzük a hatalmas adósságokat, mint amik járnak nekünk… pedig dehogy.
„Ha az egyének és a családok a saját lehetőségeiken túl akarnak élni, akkor annak lehetséges megoldása a fogyasztásuk hitelből való finanszírozása. De mindez mit tükröz egy társadalom prioritásaival és az emberrel alkotott képével kapcsolatban?” – teszi fel a költői kérdést a közgazdász.
Szerinte nem sok jót.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Eszetlenül öntjük a kukába az ételt
Elkerülhettük volna az összeomlást?
Kötelet húznak a politikusok
A csőd elmaradt, de hogyan tovább?
Rossz világ vár a szingli szülőkre
Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni?