Minden áron fenn kell tartani az európai betétbiztosítás iránti bizalmat, ha ugyanis az emberek tömegei érzik úgy, hogy a pénzük már nincs biztonságban, akkor pillanatok alatt romba dönthetik az európai bankrendszereket.
Van némi irónia a ciprusi pénzügyi összeomlásban, miután a szigetország bankjait nagyrészt azok a görög államkötvények sodorták bajba, melyekkel kapcsolatban az EU korábban azt ígérte: teljesen elképzelhetetlen az eurózóna bármely államkötvényének veszteségleírása. (Bővebben lásd "A betétbiztosítási rendszert kockáztatja az EU Cipruson" című cikkünket a jobb oldali hasában)
A görög államkötvények azonban mégis becsődöltek, amely veszteség felemésztette a ciprusi bankok tőkéjét, akiknek így nem maradt más kiút, mint külső segítséget kérni. (További irónia a történetben, hogy egyrészt a ciprusiakat mélybe rántó görögöket annak idején fel sem kellett volna venni az eurózóába, utalva a felvételt megelőző években követett kreatív könyvelésekre, továbbá a válság előtti években sorozatosan megsértett maastrichti kritériumok miatt már évekkel ezelőtt el kellett volna meszelni Görögországot.)
Adrian Blundell-Wignall, az OECD közgazdásza a történtek kapcsán hangsúlyozza, hogy az eurózónának csakis úgy van esélye a túlélésre, ha betartja és betartatja a stabilitást biztosító szabályokat. Betartatja a maastrichti kritériumokat, felépíti a stabilitást adó bankuniót, de rövid távon első és legfontosabb feladatként megőrzi és megerősíti a betétesek nyugalmát biztosító betétbiztosítási rendszer iránti bizalmat.
Ez lehet ugyanis a legnagyobb áldozata a ciprusi esetnek, azaz a betétbiztosítási rendszer iránti bizalom. Ha ugyanis érzik a betétesek, hogy az Európai Unió ígéretéhez híven 100 000 euróig bombabiztos helyen van a pénzük, és kerül amibe kerül, az EU minden centet garantál, addig nem fogják hosszú tömött sorokban visszakövetelni a pénzüket. Amint azonban ez a hit szertefoszlik, az európai polgárok millió számra fogják megrohanni a bankokat, összeroppantva ezzel a teljes európai bankrendszert.
A betétbiztosítás nem más, mint egy gigantikus blöff. A világ minden pénze sem lenne elég ugyanis, ha az emberek egyszerre akarnák visszakérni a betéteket, a rendszer csakis úgy maradhat egyben, ha a hit és a bizalom fennmarad, és az embereknek eszükbe sem jut megrohanni a bankokat.
Ezt a hitet ugyanakkor akár egyetlen nap alatt le lehet rombolni, ha ugyanis Ciprus megadóztathatja a betéteket, akkor meglehet, hogy többé már senki sincs biztonságban Európában. Adrian Blundell-Wignall szerint bármi jobb, mint a kis betétesek adóztatása, fizessenek a 100 000 euró fölöttiek, vagy tőkésítse fel a ciprusi bankokat a közös európai tőkealap (ESM), vagy államosítsanak, mindegy, csak a kis betéteseket ne adóztassák, mert az rövid úton olyan helyzetet teremt, amikor a blöff többé már nem működik.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Százmilliárdokért védjük a forintot
Örülnünk kéne a méregdrága benzinnek?
Bankbetét-adó: a tűzzel játszik az EU
A gazdag költözik, a szegények maradnak?
Az új pápa és az IMF
Az IMF-csomag színe és fonákja
El a kezekkel a bankbetétektől!
2013.03.22. 08:26 Pénzügyi Szemle
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr815364971
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
