Milyen gazdasági és társadalmi tanítást várhatunk az új pápától, aki Assisi Szent Ferencet választotta névadójának és korábban az IMF-et sem kímélte?
Az előző pápa, XVI. Benedek hívei közül sokak azért lelkesedtek a Hittani Kongregáció korábbi német származású vezetőjéért, mert társadalomszemlélete elég egyértelműen piacgazdaság- és kapitalizmus-párti volt. Mégpedig etikai megfontolásokból: azt vallotta, hogy az egyéni kezdeményezésen és a korlátozott államon alapuló társadalmi rend egyeztethető össze leginkább az emberi méltósággal. (Bővebben lásd "Új hangsúlyokat kaphat a katolikus társadalmi tanítás" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
XVI. Benedek lemondott, és az új pápa Jorge Bergoglio olasz származású argentin bíboros lett, mégpedig Ferenc néven. A Vatikán a találgatásoknak véget vetve közölte, hogy a névválasztás a szegénységet erényként kezelő Assisi Szent Ferenchez kötődik, azaz nem Xavéri Szent Ferenchez, a jezsuita rend egyik legismertebb alakjához. A névválasztás persze nem minden, de a ferencesek alapítójára való hivatkozás arra utal, hogy az egyházi tanításban felértékelődhet a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelem.
Ferenc pápa jezsuita és Dél-Amerikából érkezik. Amennyiben feltételezzük hogy ez a két tényező hatással van az egyházfő gondolkodásmódjára, akkor van esély a hangsúlyok eltolódására. Latin-Amerikában virágzott ugyanis az amúgy épp Ratzinger által visszaszorított felszabadítási teológia („liberation theology"), ami a katolicizmus és a marxizmus egyfajta elegye próbált lenni. Az is érdekes, hogy különösen épp a jezsuiták körében volt kifejezetten népszerű ez a megközelítés.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy Bergoglio "baloldali" lenne, sőt, ismerői szerint ez erős túlzás - nem beszélve arról, hogy ezek a pártpoliikai jelzők amúgy sem igazán értelmezhetőek egy 1 milliárdos közösség élén álló egyházi vezető esetében. A Forbes által idézett Sergio Rubin, aki az új pápa önéletrajzírója, azt állítja, hogy Bergoglio egyáltalán nem volt híve a felszabadítási teológiának, de az igaz, hogy a Nemzetközi Valutaalapot és a neoliberalizmust azért gyakran ostorozta.
Nem evidens persze, hogy ebben a kontextusban pontosan mit jelent a neoliberalizmus, és az sem, hogy az IMF kritikája alatt mit kell érteni, de Argentína közlemúlthja kétségkívül nem ugyanaz volt, mint Németországé... Elég csak arra gondolni, hogy a 2001-es államcsőd és társadalmi összeomlás gyakorlatilag az IMF asszisztálása mellett ment végbe. Bergoglio ekkor állítólag "erkölcstelennek" nevezte, hogy az IMF kipréselte a kölcsönök kamatait a szenvedő argentin gazdaságból - egy kijelentés, amit akár a kapitalizmus túlkapásai, embertelenségei és emberi méltóságot sértő vadhajtásai ellen szintén gyakran felszólaló előző pápa is mondhatott volna.
Úgy tűnik, hogy a nyomornegyedeket közelről ismerő pápa a latin-amerikai gyökerek miatt jó eséllyel érzékeny lesz a társadalmi igazságosságra, a szegénység elleni küzdelemre és a javak elosztásának kérdésére. Akárcsak Assisi Szent Ferenc. És amúgy az elődje is.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Az IMF-csomag színe és fonákja
A világ legrejtélyesebb intézményei
Gyerekként kapni a svájcifrank-pofont
Nem kell félni a sok nyugdíjastól
Nyugati nyugdíjhoz keleti növekedés?
Brüsszel téved, Magyarország fizet?
